Tegnap este, miután megírtam az első kezelés tapasztalatait, nem tudtam elaludni...
Így lefeküdtem, relaxáltam, eszembe jutottak Tündérkeresztanya módszerei, majd a pszichológus tanácsai, és az amit Ibolya mondott a kezelésen arról a bizonyos érzésről amit az ember a Babái iránt érez!
Azt hiszem végre sikerült valami nagyon hasonlót éreznem... végig játszottam a lombiktól kezdve az eseményeket, az eredményhirdetést, az ultrahangokat, a 4D-ket, a szülést és mindent... nagyon nagyon odafigyeltem az érzéseimre... olyan valóságosra sikerült, hogy szinte éreztem a hasamon, mellkasomon, ahogy szülés után a meleg nyirkos kis testük hozzám ér és ott pihegnek, nyöszörögnek a Babáink, nekünk meg záporoznak a könnyeink a boldogságtól :)
Csodás volt! :)
Alig várom már, hogy valóságban is megtapasztaljam mindezt!
Most igyekszem ezt az érzést megőrizni magamban és időről időre újra felidézni, míg teljesen a részemmé válik...míg valósággá válik :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése