2011. augusztus 22., hétfő

punkció (altatás nélkül)


Reggel fél 8 előtt ott voltunk már a BMC-ben.
Ugyan ez a negyedik lombikunk, mégis nagyon izgatott voltam amiatt, hogy altatás nélkül kértem a punkciót!
Reggel ébredéskor még nem voltam ideges, de ahogy közeledtünk a János Kórház felé, méterről méterre nőtt bennem a feszültség... de az tartotta bennem a lelket, hogy a Babáink esélyeit növelhetem vele...és az mindent megér :)
Harmadik voltam!
Rajtam kívül mindenki altatást kért... nem is értették, hogy én miért nem, de kitartottam és ragaszkodtam az eredeti elképzeléshez, hogy lokális érzéstelenítéssel csinálom végig.
Szegény Lac szintén elég ideges volt, de leginkább az én feszültségem miatt - bár próbálta leplezni!
Csilla (osztályos ápoló) jött és adott a beavatkozás előtt 30 perccel egy injekciót (Algopirin, Seduxen). Beszéltünk róla, hogy milyen hatása van a Seduxennek... nagyon bizakodtam, hogy mivel még sosem kaptam semmilyen nyugtatót, majd jól kiüt ez az egy ampulla, de semmi nem történt...semmit nem éreztem :(
Ahogy közeledett a műtőbe való jelenésem időpontja, szinte könyörögtem még egy Seduxenért, de nem lehetett többet adni belőle...
A műtőben Évi (műtősnő, nagy kedvencem Eszter mellett) fogadott, szokás szerint nagyon vidáman :)
Ő kicsit megnyugtatott! Viccelt velem, és az egy kicsit oldotta a feszültségemet, de így is elmondtam neki kb 50-szer, hogy nagyon félek ettől az altatás nélküli változattól.
Majd jött Kanyó Doktornő, és ő is nyugtatott, hogy higgyem el, sokkal jobb lesz majd, mint az altatásos változat! :)
Az aneszteziológus hölgyet teljesen kiakasztottam :) annyira be voltam parázva, hogy alig tudott megszúrni...fal fehér voltam, és nagyon ideges... így adott is egy kis nyugtatót vénásan... azt mondta, nem bírja nézni, hogy ennyire félek :) Na, az a cucc nagyon jó volt... (mint később megtudtam, drog volt)... mikor kezdje el az ember a tudatmódosító szerek használatát, ha nem a terhessége első napjaiban :)
Mikor Tanár Úr megérkezett és meglátott, mondta, hogy inkább altassanak el, mert ennyire rémülten még sosem néztem rá, de ellenálltam, és mondtam neki, hogy jó lesz nekem így, bízom benne, és ha abban maradtunk, hogy lokális, akkor én kitartok a több tüsző reményében :)
Nagyon nagyon rendes volt Mindenki :)
Tanár Úr minden mozdulatáról beszámolt, mutatta a monitoron, hogy mikor mit csinál, magyarázta, hogy éppen mit látunk,... és közben szuper volt hallani Kanyó Doktornő hangját, mikor átkiabált nekünk minden egyes petesejt láttán :)
Leginkább attól féltem, hogy nem tudtam elképzelni az érzést, mikor szúrnak... és annyian a lelkemre kötötték, hogy bármi is történik, meg ne mozduljak, hogy teljesen be voltam pánikolva, hogy mi van ha mégis odébb ugrok a szúráskor.
De nem tettem...konkrétan kellemetlenebb érzés az, amikor már a punkció előtt a tele petefészkekben kotorásznak az ultrahang fejjel.
Szúrást nem éreztem egyáltalán... talán a törlés rész volt a legérzékenyebb.
Utána egy skálán kellett jelölni, hogy mennyire fájt 1-10 között... 1-et mondtam! Nem fájt!
Most azt mondom, hogy ha legközelebb mennénk - szigorúan csak a tesókért :) - tuti nem kérnék altatást.
Enyhe görcsöt érezni mikor szívja le a petesejteket Tanár Úr, de nem fájdalmas!
Néha, egy rosszul eltalált injekció kellemetlenebb, mint a punkció volt!
Nem annyiszor szúrnak, ahány petesejt van... nekem 4-szer szúrt Tanár Úr, és kb 12 tüszőt szívott le, de voltak köztük kicsik is, amiben volt ugyan petesejt, de még nem voltak elég nagyok.
A lényeg - a nap híre -, hogy 6 érett petesejtünk lett :)
6 kis Manócskánk! :)
Katalinnal már egyezkedtünk, hogy a szombati beültire készülünk :) Persze ez a holnapi hírek függvénye :)
De egyértelműen arra számítunk, hogy 6 Babánkból 6 megtermékenyül, és egészségesen, szépen fejlődik és blaszto babaként két kis Manócskát visszakapunk szombaton :)

5 megjegyzés:

  1. Jaj de örülök, hogy nem volt vészes. :-)))))))))))))))) A törlés, az igen kellemetlen:-( Hát persze, nekem se Seduxent, sem Algopyrint nem adtak. Most már biztos fel vannak készülve erre a verzióra is :-)))))))))))))))))
    6 az nagyon jó! Nekem is annyi volt mind a kétszer:-))))) Nagyon drukkolunk! Balu is! Puszi!!!!

    VálaszTörlés
  2. hú, Eszter, egy hős vagy :) le a kalappal, nagyon ügyesen végigcsináltad!
    várom az újabb híreket, és nagyon drukkolok!

    VálaszTörlés
  3. Nagyon ügyes voltál!!! Várjuk a további híreket, hányan termékenyültek meg! Sok drukk!

    VálaszTörlés
  4. Köszi Lányok! :)

    Moncsi!
    Tudod, mennyit gondolok Rátok? És arra, hogy Nálatok majdhogynem ugyanígy alakultak a dolgok? :)
    Milliószor eszembe juttok..és nagyon sok erőt adtok :)

    VálaszTörlés
  5. Én idén (2021) áprilisban estem át ezen a tortúrán. Bennünket a COVID miatt nem is volt opció, hogy altassanak. Nekem annyira fájt és sokáig tartott a rengeteg petesejt leszívása, hogy hánytam a fájdalomtól. Arról nagyon kevés szó esik sajnos, hogy utána egy katétert is felhelyeznek a húgycsőbe, megnézik hogy a húgyhólyagban van-e vér. Nekem sajnos volt. Egy újabb katéter, vizeletvizsgálat és egy hét antibiotikum.
    Sajnos nem volt sikeres a beültetés és a lefagyasztás sem. Most jön az újabb kezelés és már most görcsben van a gyomrom az egésztől. A hátam közepére nem kívánom, de gyereket nagyon szeretnénk úgyhogy a muszáj nagyon nagy úr... :(

    VálaszTörlés